Azt vettük észre, hogy az emberek alapvetően segítőkészek és kíváncsiak. Az előbbi miatt szívesen támogatnak, ha tudják hogyan és miért. Az utóbbi miatt pedig információra van szükségük a fogyatékossággal élőkről.
Információval a mai világban könnyen és több formában is szolgálhatunk. Kampányunkban megmagyarázunk nagyon röviden néhány tényt a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban, ami érthető módon nem egyértelmű egy ép ember számára.
MIÉRT szélesebb az akadálymentes parkoló?
Sok esetben már a mozgássérülteket szállító autók méretei is nagyobbak, hiszen a kerekesszéknek is el kell férnie az autóban. Fontos szempont, hogy az autó ajtajához kerekesszékkel guruláshoz helyre van szükség, ezért is indokolt a szélesebb parkoló. Sőt, a beszállást az anyósülésre a legtöbb esetben segítenie kell valakinek, vagyis még a segítőnek is el kell férnie. Az anyósülésre való átjutás külön művészet, ez egy hely és időigényes művelet, melyhez türelem és nyugodt körülmények kellenek.
Ha pedig kisbusszal érkezik a mozgássérült, vagy a busz oldalában, vagy a hátulján rámpát kell illeszteni a járműhöz és azon gurulnak ki a kerekesszékesek. Nem is kell magyarázni, ehhez is plusz hely kell.
MIÉRT van a vakok vezetősávja?
Te is találkoztál már a járdákon, közintézményekben a padlózatból kiemelkedő pöttyökkel, csíkokkal? Na ez a vezetősáv, ami a vakok és gyengénlátók közlekedését hivatott megkönnyíteni.
Általában két alapvető célból létesítik őket: jól követhető irányjelző azoknak akik nem látják be maguk előtt a teret, így biztonságot ad a gyakran látogatott objektumok megközelítéséhez (pl. zebra, mosdó, elágazások, vasútállomáson a vágányok).
Illetve figyelmeztetés veszélyes helyeken pl. útkereszteződéseknél, járda végén, de zebrán átkelésnél, lépcsőnél ez akár életmentő lehet.
A vezetősávok nagyon hasznosak, de csak akkor, ha hozzáértő munkával kerülnek létesítésre. Sajnos gyakran találkozni negatív példákkal is, amikor egy adott sáv egyszerűen nincs befejezve, vagy rossz irányba visz (neki egy épület falának, kirakatüvegnek, autóútra). Magyarországon nagyon kevés helyen létesítenek vezetősávokat, általában csak a város legforgalmasabb pontjain.
MIÉRT mások az akadálymentes hotelszobák?
Azért mert kerekesszékben ülve kicsit más szállásra van szükségünk: az átlagnál magasabb ágyra, hogy egy szintben legyen a fekvőhely a szék ülésével, lehetővé téve az átemelést. A szoba ajtajának szélesebbnek kell lennie, a szobának küszöbök és szőnyeg nélkülinek és akkorának, hogy a kerekesszék meg tudjon fordulni, a fogantyúk, kapcsolók jól kézre kell álljanak. A falból kilógó piros vezeték pedig segítségkéréshez kell, nem gyerekjáték.
A legjobban látható sajátosságok a vizes blokkokban vannak, mivel a fürdő hozzáférhetősége kardinális: a zuhanytálcába nem tudunk begurulni a kocsinkkal, ezért nincs zuhanytálca vagy perem. A zuhany alatt szükség van egy falra rögzített, lehajtható ülésre, a toalett két oldalán pedig kapaszkodókra, no meg elég helyre a mozgáshoz. A mosdókagyló alá is be kell férni kerekesszékkel, fölötte a tükör vagy lejjebb kerüljön, vagy állítható kell legyen.
Lehet, hogy ez soknak hangzik, de mi, kerekesszékesek enélkül nem tudunk utazni, és egy akadálymentes szálláshely legtöbbször jó szándékkal gond nélkül létrehozható. A legtöbb változtatás pedig Neked is kényelmesebbé teszi a szobát!
Miért mennek a kerekesszékesek az úton, nem a járdán?!
A járda a kerekesszékesek számára valódi akadálypálya. Eleve a feljutás problémás ha padka van. Ez a gond talán az elektromos kerekesszékeknél a legnagyobb, mert a 100 kilót meghaladó székek fel- vagy lesegítése is igen nehéz.
De ha már egyszer a járdán vagyunk, ott se lélegezhetünk fel, akadályok sokasága vár ránk: járdahibák, aszfalt töredezések, kockakövek, a járdán kialakított lépcsőfokok, autókijáratok, fák gyökerei, fedetlen elvezetők, kinyúló lépcsőfokok, reklámtáblák, régi városnegyedek szűk bár kétségtelenül „romantikus” járdácskái, járdán parkoló autók, buszmegállók.
Szóval sokszor rákényszerülünk az úttesten való lassú közlekedésre, kénytelen-kelletlen vállalva a balesetveszélyt, a forgalom feltartását, az autósok hüledezését.
Nekünk se jó, ráadásul előre meg kell tervezzük az útvonalunkat, inkább kisforgalmú utakra merészkedünk le, az ismeretlen kereszteződéseket feltérképezzük a Google Maps-el..
MIÉRT használnak a mozgáskorlátozottak szívószálat?
A mozgássérültek többsége számára elengedhetetlen az eszköz, A mozgásukban gátoltak, a kerekesszékben ülők ugyanis sokszor nemcsak a lábukat, de a kezüket sem tudják minden szempontból használni. Hiányzik az emelés, szorítás képessége, izomgyengeség és számtalan oka lehet, hogy nem tudják a poharat megfogni, megemelni. Inni azonban nekik is kell.
A tömeggyártott, újra nem hasznosítható szívószálak több szempontból is érvényüket vesztették, mi sem támogatjuk őket. Ám vannak remek alternatívák, melyek nemcsak környezettudatosak, de mozgáskorlátozott szempontból is megfelelőek.
MIÉRT ne beszélj helyette?
Emlékszünk, amikor gyerekkorunkban az orvos a szüleinkkel beszélte meg, hogy mennyire vagyunk betegek, őket kérdezte mik a tüneteink? Ugye, hogy egy hasonló eset felnőttként meglehetősen rosszul érintene, bosszantana minket? A fogyatékossággal élő személyek sajnos gyakran találkoznak efféle megkülönböztetéssel, amikor mások inkább a kísérővel veszik fel a kapcsolatot. Ez fokozottan jellemző vak emberek esetén, talán azért, mert egy látássérült személy általában nem képes felvenni a szemkontaktust azzal, aki beszélni szeretne vele. Ha nem hozzá beszélnek, azt azonban a szöveg kontextusából érzékeli a vak ember és természetesen nem esik neki jól.
Fontos, hogy ne vegyük el a fogyatékossággal élő emberek esélyét attól, hogy ők maguk kommunikáljanak! Tegyünk egy apró lépést az esélyegyenlőség felé azzal, hogy azt a személyt szólítjuk meg akivel beszélni szeretnénk, és nem a kísérőjét.
MIÉRT beszélj szemből egy hallássérülttel?
A hallássérülés semmiképpen sem jelent szellemi fogyatékosságot, ne úgy kezeld a hallókészülékest vagy siketet. A velük való kommunikáció nem könnyű, de kis odafigyeléssel ugyanúgy megoldható, mint ép társainknál.
Nem tudhatjuk melyik fülére hall, mennyire hall, hall-e egyáltalán hallássérült társunk, ezért mindig szemből szólítsd meg, esetleg finoman (!) érintsd meg, és várd meg a szemkontaktust. Később se fordulj el, tartsd a szemkontaktust, sőt könnyebb Téged megérteniük, ha a teljes testedet, testbeszédetet látják. Üvölteni, túlartikulálni, túl egyszerű mondatokat használni fölösleges, de hadarni sem jó.
Sok hallássérült embernek kellemetlen, hogy nem értettek valamit, nem szeretnek visszakérdezni. Tedd meg ezért Te, finoman kérdezz néha vissza megértett-e. Ha nem értette, ne ismételd el ugyanazt a szót ötször, próbálkozz másik szinonimával.
Társaságban ne beszéljetek egyszerre, egymás után szólaljatok meg. Beszéd közben ne egyél, ne rágózz, ne takard el a szád.
MIÉRT van még mindig létjogosultsága a Braille írásnak?
Amit sokan tudnak a Braille írásról, hogy ez a pontkombinációkból álló írásrendszer tapintás útján olvasható a látássérültek számára. Mindezt Louis Braille dolgozta ki. Azt azonban biztos nem tudtátok, hogy van külön angol, német stb. Braille-ábécé. A Braille-írással számokat és műveleti jeleket, kémiai, fizikai, számítástechnikai jelöléseket, kottát, stb. is lehet megjeleníteni.
Egy ilyen okos rendszerről már egyértelmű, hogy a XXI. században is fejlődőképes és korszerű írásrendszer. Ma már Braille-írást nem csupán papír alapon olvashatunk, hanem számítógéphez, okostelefonhoz csatlakoztatott vagy attól függetlenül is működő Braille-kijelző segítségével is. Csak a Braille írás marad akkor is, ha nincs ott, vagy lemerült a telefon, a laptop.
Fontos továbbá, hogy a pontírás a vak vagy alig látó emberek számára az egyetlen lehetőség arra, hogy megtapasztalhassák az ÖNÁLLÓ olvasás élményét, mely semmiképpen sem azonos egy személy vagy beszédszintetizátor által felolvastatott szöveg meghallgatásával.
MIÉRT mehetnek be a segítő kutyák MINDENHOVA?
Tudtad, hogy a segítő kutyák sokfélék lehetnek, nemcsak a látássérülteket vezetik? Segíthetnek mozgáskorlátozottaknak hangot jelezhetnek hallássérülteknek, van rohamjelző eb epilepsziásoknak, van személyi segítő kutya az önálló életvitelhez, vagy pedagógiai/pszichiátriai terápiás kutya. Tudni kell, hogy nemcsak a kutyák, hanem gazdájuk is kemény képzésben vettek részt, sőt vizsgát tettek.
Ezeknek az intelligens kutyáknak a gazdái jogszabályban rögzített módon bárhova bemehetnek velük. Igen, bárhova! Ezt azonban sokszor az egyes intézmények dolgozói nem tudják pontosan. A legtöbb téves panasz, sőt, kitiltás vendéglátó egységekből, boltokból, játszóterekről, piacokról érkezik. Ide vagy nem engedik be a fogyatékossággal élőt a kutyájával – aki nélkül nem boldogulna – vagy arra kötelezik, hogy szájkosarat tegyen az ebre. Aki, mint a fentebb olvasható felsorolásból kiderül, így nem tudja ellátni a feladatát.
Megint valami olyanról van szó, ami nem kegy, nem lehetőség, hanem kötelezően biztosítandó. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság diszkriminációs panaszként közigazgatási eljárást indít a bepanaszolt üzemeltetővel szemben.
Fontos még, hogy a segítő kutya gazdájával dolgozik, vagyis hiába cuki, vagy szép, nem lehet megsimogatni, etetni, és ne vegyük sértésnek, ha a gazdája sem engedi ezt meg.
MIÉRT jó a “csendes óra”?
Úgynevezett csendes órákat üzletek, állatkertek szoktak szervezni autista embertársaik számára. Ezek egyik fő vonzereje az, hogy kikapcsolják azokat a hangjelzéseket, amik feleslegesek és a világítás tompításával, egyéb ingerek csökkentésével igyekeznek kedvezni a célcsoportnak.
Az autisták nagy része szenzorosan túlérzékeny: a mi érzékszerveink szűrő nélkül kénytelenek befogadni mindent, ami látható, hallható, tapintható, szagolható, ízlelhető, vagyis minden napunk “érzékek koncertje” maximális hangerőn. A csendes órák az autisták számára is élvezhetővé vagy legalábbis kevésbé kellemetlenné teszik ezeket az élményeket.
Érdekes mellékhatása a kezdeményezésnek, hogy nem autisták is nagyon üdvözlik a lehetőséget és élvezik a csendes órákat.
MIÉRT nem minden siket ugyanazt a jelnyelvet használja?
Tudtátok, hogy a siketeknek, hallássérülteknek segítségül szolgáló jelelő nyelv angolul, németül, magyarul, vagyis minden egyes nyelven létezik?? Vagyis másként jelel egy japán, egy magyar, egy finn vagy egy amerikai siket. Sőt, van egy külön nemzetközi jelnyelv is, sőt, nyelvjárások és jelnyelvi szleng!
A jelnyelvek közös alapja a mozdulattal felidézett történés, pontos szabályok szerint, törekedni kell a jel pontos kivitelezésére és fontos a gesztikuláció, mimika és testtartás. Szokás, hogy a jelelők a jobb megértés érdekében néma artikulációval kísérik jelelésüket.
És még valamit jól jegyezzünk meg: nem „mutogatunk”, hanem jelelünk!
MIÉRT más a tolószék és a kerekesszék?
Tolószék vagy kerekesszék, nem mindegy? - gondoljátok sokan, hiszen mindkettőben olyanok ülnek, akik nem tudnak járni. Így aztán a szóhasználat is hol ez, hol az, jó nagy kavarodást okozva azonban az ehhez értők, sőt az azt használók körében.
Merthogy a tolószék kérem az, amit tolnak. Vagyis ez gyógyászati eszköz, önállóan nem lehet használni, akit beleültetnek, azt valakinek tolnia kell. Mert egyszerűbb, gyorsabb így célt érni az adott személlyel az őt gondozónak. Leginkább egészségügyi intézményekben láthatod.
A kerekesszék azonban aktivitást feltételez, az önálló életvitelt teszi lehetővé. Mozgássérült emberek használják közlekedési célra, mindenhol és mindenhova: dolgozáskor, buszon, kiránduláskor, sportoláskor, moziban, bárhol….
Összefoglalva: a tolószék/tolókocsi passzivitást feltételez. Ha ezt használod a kerekesszékre, az bántó a fogyatékossággal élőkre nézve, hiszen ők a legkevésbé sem passzívak. A kerekesszék épphogy az aktív élet velejárója akkor, ha amúgy mozgássérültséged okán nem tudsz két lábon szaladni, de ugyanúgy élsz, mint bárki.
