Zsolnay Kulturális Negyed

Hűsítő séta a Zsolnay Negyedben

A kellemes séta során idegenvezetőnk bemutatja a Zsolnay Negyedet, és elmeséli a világhírű Zsolnay család legizgalmasabb történeteit. A séta végén ajándék hűsítő limonádé várja a látogatókat! A frissítő italt a Café Griff-ben fogyaszthatják el a vendégek.

 

Zsolnay Aranykora – Gyugyi gyűjtemény

2009 augusztusában vált biztossá, hogy az Amerikai Egyesült Államokban élő Dr. Gyugyi László közel 700 egyedi darabot tartalmazó magángyűjteménye visszakerül egykori szülőhelyére, Pécsr

Historizmus, millenium, szecesszió

Dr. Gyugyi László műgyűjtő közel 700 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye páratlan értéket képvisel. Darabjai a gyár 40 évét átölelő (1870–1910) időszakának termékei, amelyek három nagy korszakra oszthatók: a historizmus, a millennium és a szecesszió periódusaira.

A historizmus korszaka (1878–1885) alatt keletkezett tárgyakra a természet motívumai mellett a régészeti és néprajzi gyűjtőmunka „sajátos és nemzeti” forrásai jellemzőek. A Zsolnay kisasszonyok, Teréz és Júlia részfeladata volt az ornamensek gyűjtése. A gyűjtemény különlegessége, hogy mindkettőjüktől saját festésű, szignált, datált korai tárgyat is láthatunk.

Ezen időszak meghatározó, s a „nyugati orientációt” képviselő tervezője Klein Ármin volt, aki egy személyben festő, szobrász, forma- és dekortervező. Munkájára jellemző témák a klasszicizáló, görög mitológiai alakok, a kora-reneszánsz öltözékű figurák, az ónémet típusú portrék, és a magyar „nép-életnek” jelenetei.

Az 1896-ban megünnepelt ezredik évfordulóra új máztechnikát fejlesztett ki Zsolnay Vilmos, melyet az évforduló tiszteletére „millenniumi technikának” nevezett el. A későbbiekben eozin néven csodált, színváltó, színjátszó mázféleségekkel jelent meg, melyeken nemesfémek és drágakövek színe csillan meg. Ehhez a periódushoz tartoznak az indiai, japán és kínai mintázatú műtárgyak is. A magyarság ázsiai eredetének kutatása motiválta e témakört. Az eozin technikája világhírűvé tette a gyárat, és hallhatatlanná Zsolnay Vilmos nevét.

Vilmos halála után fia, Miklós veszi át a gyárat, s 1900–1921 között ő az a személy, aki vezérszerepet tölt be a gyár történetében. Ő hívta Pécsre Rippl-Rónai Józsefet, Apáti Abt Sándort, s a fiatal szecessziós gárda további tagjait. A XX. század első évtizedében öt művész, három szobrász és két festő is dolgozott a gyártmányfejlesztés szolgálatában. Apáti Abt Sándor kiemelkedő szerepet játszott a szecessziós periódus művészeti munkájában, 10 évet élt és dolgozott Pécsett. Igen termékeny alkotó volt, a Zsolnay mauzóleum szobrászati elemeit is ő mintázta, az eozinszarkofágjának domborműveivel együtt.

A gyűjtemény a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően talált otthonra Pécs új kulturális városrészében, a Zsolnay Negyedben. A gyűjtemény méltó helyét az erre a célra átalakított, szecessziós Sikorski-villában találták meg.

Rózsaszín Zsolnay kiállítás

A „Kezdetben volt a rózsaszín…” Winkler Barnabás építész, akadémikus, a művészetek doktora több mint ezer darabos magángyűjteménye a Zsolnay-gyár mindennapos használatra szánt, rendkívül változatos rózsaszínű termékeiből.

A bemutatásra kerülő használati tárgyakat a Zsolnay-család elmondása szerint a manufaktúrában az alapítástól kezdve évtizedeken át, a századfordulóig gyártották, nagy mennyiségben, egyre jobb minőségben. Ezek a tárgyak a vékonyfalú vízvezetékcsövekkel és az építésdíszítésre szolgáló terrakotta elemekkel együtt szolgálták a fejlődő üzem megélhetésének alapját.Az alapító, Zsolnay Miklós idősebbik fia, Ignác 1853-tól 1865-ig vezette a manufaktúrát. Miután öccse, Zsolnay Vilmos teljesen átvette tőle a gyárat, indult meg nagy lendülettel a termékek fejlesztése, a rózsaszínűeké az 1880-as évektől kezdődően.A kiállítás bevezető terme a rózsaszín termékek raktárának egykori hangulatát szeretné felidézni, melyről Zsolnay Vilmos unokája, Zsolnay Teréz így ír visszaemlékezéseiben:„Megépült a Felsővámház utca mentén húzódó emeletes raktárépület. Az emelet végestelen végig a rózsaszínedény-raktár foglalta el: háromszázharminc különböző forma, nyolcszáznegyven nagyságban, illetve kivitelben. Volt itt minden a játékedénykéktől a konyhaedényen át a harmincliteres zsírosbödönig, a mosdó- és étkészlettől a fényarannyal díszített vázákig és hamutartókig. Amikor a déli hosszú ablaksoron besütött a nap, még a levegő is rózsaszínűnek látszott. Ez a tökéletesen kidolgozott, egyenletes rózsaszín máz volt az 1880-as évek elején megkezdett pink-kísérletek eredménye, és hosszú éveken át ezzel mázoltak mindenféle használati edényt. A szép szín annyira megnyerte a közönség tetszését, gyártása pedig olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált egy ilyen óriási raktár építése.”

Zsolnay család- és gyártörténeti kiállítás

A Zsolnay család és a gyár történetét bemutató kiállítás áttekintést ad az elmúlt bő másfél évszázad eseményeiről.

A gyár története összekapcsolódik Magyarország történelmének fontos állomásaival. Alapítása a Bach-korszakban történt, felvirágzása az Osztrák-Magyar Monarchia vagyis a dualizmus korszakához kapcsolódott. Az első világháború és az azt követő békekötés megtörte a nagyívű fejlődést. A két világháború közötti időszak az újrakezdés és a modernizálás időszaka volt. Újabb fordulópontot jelentett az államosítás, a hagyományok megszakítása, majd a feltámasztásukra irányuló művészi-technikai kísérletek. A fiatal iparművészek új, modern formanyelvet honosítottak meg a gyár termékein, emellett egyre erősebben mutatkozott az igény a tradicionális technikák és formák megőrzésére is.A gyártörténet egyúttal a Zsolnay család szerteágazó és izgalmas története. A köztudatban nagyon erősen él Zsolnay Vilmos, a zseniális keramikus alakja. A kiállítás emléket állít azoknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a gazdag örökség. Fia, Zsolnay Miklós kereskedő volt és üzletember, ő biztosította azt, hogy a gyár családi tulajdonban maradjon és megőrizhesse piaci vezető szerepét. Zsolnay Júlia tervezői munkássága jól ismert a közönség előtt, talán kevésbé ismert festőművészként. Nővére, Zsolnay Teréz tervezőként és a hagyaték összegyűjtésében, megőrzésében játszott kiemelkedő szerepet. Júlia férje, Sikorski Tádé nemcsak tervezőként, hanem építészként is beírta nevét a gyár történetébe. Teréz Férje, Mattyasovszky Jakab geológusként is segítette apósa felfedezéseit. A munkában jelentős szerepet vállaltak azok a családtagok is, akiknek a tevékenysége nem volt olyan látványos, és ma kevésbé ismert, mint az elődöké. A kiállításon nyomon követhetjük az unokák erőfeszítéseit a gyár fennmaradása érdekében. Az általuk bevezetett technikai-műszaki újítások nélkül ma aligha beszélhetnénk működő üzemről.A Zsolnay gyár a múlt századfordulón az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámia üzeme volt, ahol használati és díszedényt, építészeti kerámiát és kályhacsempét, porcelánszigetelőt és kőagyag csöveket egyaránt gyártottak. 1902-től Budapesten, az Öv utcában is működött egy gyár, a Budapesti Porcelán Fajansz Rt., amely főként burkolólapot és szigetelőt gyártott, és amely az államosításig, 1948-ig családi tulajdonban volt és megőrizte önállóságát.A sikerekben jelentős része volt Zsolnay Vilmos találmányainak, amelyek közül a porcelánfajansz és az eozin technika világhírnevet szerzett a Zsolnay névnek, a pirogránit pedig egy egész építészeti irányzatot, a magyaros szecessziót inspirálta a múlt századfordulón. Nem feledkezhetünk meg a munkások százairól sem, akik közül sokan generációkon keresztül szolgálták a gyár művészi és üzleti sikereit, és akik közül a legkiválóbbak az államosítást követően is őrizték azt a szakmai tudást, igényességet, amely a tartós sikereknek mindenkor záloga volt. Közülük Kovács István volt az, aki az eozingyártás tradícióját nemcsak megőrizte, de az 1950-es évek végén újításaival is gyarapította. Ez a művészi tradíció inspirálta az 1960-as évektől a modern formanyelvet meghonosító fiatal iparművészeket, Gazder Antalt, Török Jánost, Fürtös Györgyöt, Nádor Juditot, akik ma már a magyar design klasszikus alakjainak számítanak.

Szivarszoba

A Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás a család egykori lakóházában kapott helyet. Az épület földszintjén található egykori tárgyaló, iroda majd későbbi szivarszoba a gyárba látogatók és megrendelők fogadására szolgáló helyiség volt.

A szivarszoba úgy került kialakításra, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolja az ideérkezőkre és bemutassa azt a sokszínűséget, melyet az itt kifejlesztett különleges máztechnikával tudtak létrehozni.

A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében nem csak kívülről újultak meg az egykori gyárépületek, hanem a belső terekben is megtörtént a kerámiák restaurálása.

Zsolnay Mauzóleum

A Zsolnay-család nyughelye a Zsolnay-gyár melletti dombon eredeti pompájában, megújulva várja mindazokat, akik az eozin titkát keresik.

A mauzóleumot a gyáralapító Zsolnay Vilmos 1900-ban történt elhunyta után fia, Miklós emeltette a gyárral közvetlenül határos magaslaton, ott, ahol egykoron a városi vesztőhely állt. A helyszín azonban nem árnyékos múltja okán vált fontossá a család életében.A pici dombocska a gyáralapító egyik kedves helye volt, ahol szívesen időzött és szemlélte a lent elterülő gyárat. Zsolnay Vilmos veje, Sikorski Tádé építész tervei alapján 1901-ben kezdtek neki az építkezésnek és a környezet kialakításának. A pécsi Panthenon felépítésében a gyár valamennyi munkása részt vett, a legapróbb részletekig mindent ők maguk készítettek. „Az épület, kőműves, ács, asztalos, lakatos stb. munkálatot a család magával a gyár alkalmazottaival a maga anyagából végezteti s a kápolnán dolgozó munkások többnyire ma is azok, kik még az öregurat híven és szeretettel szolgálták.” – számol be az eseményről az 1901-es Pécsi Napló.Zsolnay Vilmos érckoporsóját 1913-ban helyezték örök nyugalomra a családi kriptában, őt követte 1919-ben felesége, Bell Terézia is. Rajtuk kívül ma már csak fiuk, Miklós nyugszik itt, a többi családtag földi maradványait, urnáit a vandál pusztítások nyomán igencsak megrongálódott állapotban 1986-ban a pécsi dísztemetőben helyezték örök nyugalomra.A neoromán épület egy sírkápolnát és alatta egy sírkamrát foglal magában díszes eozin szarkofággal, 32 koporsófülkével. A mauzóleum homlokzatát zománcozatlan pirogránit lapokkal burkolták, a félgömb kupolát pedig sötétzöld majolikamázas idomcserepekkel fedték le. A kápolnában eozin oltárt és örökmécsest helyeztek el, a falakat színes csempékkel díszítették. A kerek ablakok üvegei eredetileg a Roth-műhelyben készültek. A mauzóleum belső kupoláján a kék ég, kerubok és aranyló csillagok vigyázzák a halottak álmát. A szecessziós díszítősorok és virágfüzérek pedig utánozhatatlan derűvel árasztják el a teret. A belső teljes plasztikai díszítése Apáti Abt Sándor, a gyár vezető szobrászának műve. A kápolna közepén kékes folyatott mázas, román oszlopos mellvédű opeion nyíláson át a sírboltba lehet letekinteni, amelynek közepén, a templom középpontjában, lépcsős pódiumon Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja áll, minden oldalán figurális jelenettel díszítve. Ez az építészeti elrendezés Napóleon párizsi sírjáéval azonos, a fentről lenézők fejet hajtanak az elhunyt előtt, míg a kriptában állók felnéznek a pár lépcsővel megemelt szarkofágra. Aki itt időz, önkéntelenül is megadja a tiszteletet az itt nyugvóknak. Mondják, hogy a téli napfordulókor, amikor a Nap a zeniten áll, a beeső fény feltárja az eozin titkát. Csak résen kell lenni, és talán mi magunk is a titok tudói lehetünk…

A történelem viharai során az épület és környezete jelentős mértékben leromlott, az egyes kerámiaelemeket széthordták. A mauzóleum teljes felújítása – a korábban megújult tetőszerkezetet leszámítva – az Európa Kulturális Fővárosa program részeként történt meg az egykori tervek és fotók alapján.

Planetárium

A planetárium az „égbolt színháza”, mely egy kupolafelületre (félgömbre) a csillagos égbolt valósághoz megtévesztően hasonló látványát vetíti. A kupolán nappal vagy borult időben is megjeleníthető az éjszakai csillagos égbolt valósághű képe, az időjárási feltételek és a napszakok nem befolyásolják a vetített égbolt megtekintését.

Olyan csillagokat és csillagképeket is láthatunk, amelyek napjaink fényszennyezett városi ege alatt nem észlelhetők. A digitális technikának köszönhetően időutazást tehetünk a múltba és a jövőbe, elkalandozhatunk a Világegyetem távoli zugaiba.

A Zsolnay Kulturális Negyed planetáriuma

A nyolc méteres kupolában Digitarium Kappa típusú, Európában elsőként működő vetítőberendezés fogadja a látogatókat. A negyvenöt fő befogadására alkalmas létesítmény hasznos és érdekes időtöltést kínál valamennyi korosztály számára. A planetárium elsődleges célja a csillagászati-űrkutatási-, valamint egyéb természettudományos ismeretterjesztés, de emellett a művészetek és a történelem csillagászati vonatkozásainak, összefüggéseinek szórakoztató bemutatása is.

A planetáriumi előadásokat az oktatásban, tudományos ismeretterjesztésben jelentős tapasztalattal rendelkező előadók tartják: Dr. Gyenizse Péter, Dr. Nagyváradi László és Dr. Pirkhoffer Ervin.

Labor – Interaktív Varázstér

A Zsolnay Kulturális Negyedben található Labor – Interaktív Varázstér várja az érdeklődőket a Zsolnay Negyed Látogatóközpontjában. 2020. szeptember 14-től kötelező az orrot és szájat eltakaró maszk viselése a Labor – Interaktív Varázstérben!

Öveges József álma, a “csodák palotája”, Pécsett is megnyitotta kapuit.

A kiállított eszközökhöz nyúlni kötelező!

A természettudományok – s azokon belül is elsősorban a fizika – felejthetetlen, legendás hírű népszerűsítője Öveges József volt, aki sokszor álmodott arról, hogy lesz majd Magyarországon egy olyan intézmény, ahol a látogatók kedvükre kísérletezhetnek, s „megérinthetik a tudományt”. Öveges József ezt a képzeletbeli házat a Csodák Palotájának nevezte.

Halála után 14 évvel, 1993 májusában indult el a Csodák Palotája Interaktív Tudományos Játszóház az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) szervezésében Budapesten. Azóta Debrecenben, Egerben, Szombathelyen, Győrben, Szegeden is szerveztek kisebb-nagyobb interaktív természettudományos játszóházat.

A Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetének munkatársai, az általános- és középiskolák fizikatanárai régóta dédelgették a gondolatot, hogy Pécsen is létrehoznak egyet. A megvalósuláshoz Janszky József akadémikus és Sebestyén Zoltán fizikatanár adományaival 2007-ben létrehoztuk a Csodák Pécsi Palotája Alapítványt. A kurátorok a pécsi egyetem, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Pécs önkormányzatának kulturális vezetése és a Paksi Atomerőmű meghatározó személyiségei biztosítják a széleskörű szakmai hátteret.

2008-ban Sebestyén Zoltán, Rátz Tanár Úr Életműdíjas fizikatanár a Pécs 2010 civil kezdeményezések pályázatán díjat nyert a „Csodák Pécsi Palotája” pályázatával.

Ezt követően a város kulturális, oktatási vezetésével kerestük a helyet, a működési kereteket. A döntő lökést a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósulása hozta.

A Zsolnay Kulturális Negyed rekonstrukciójának tervezésekor adta magát lehetséges színhelyként a Zsolnay-gyár régi – nagyfeszültségű porcelán szigetelőket tesztelő – laboratóriuma. Itt néhány évig a „Labor” néven ismert civil művészeti csoport működtette sikeresen a Labor Kísérleti Kultúrteret.

A helyszín megtalálását követően végül a Zsolnay Labor Interaktív Játszóház Projekt elindult, és a Zsolnay Örökségkezelő támogatásával testben és/vagy lélekben ifjú szakemberek 2011 végére elkészítették, összeállították az első 30 kísérleti eszközt, játékot.

Jó szórakozást, jó tanulást kívánnak az alkotók:

Kaposvári Ferenc, Kiss Mátyás, Makkai Géza, Mérő András, Sánta Imre, Sebestyén Zoltán, Szász János, Told Roland

m21 Galéria 

Az m21 Galéria tágas, modern, 1100 nm-es kiállítótere az Európai Kulturális Fővárosa projekt részeként épült meg az egykori Zsolnay-gyár területén megálmodott Zsolnay Negyedben. Az m21 Galéria nemcsak pécsi, de országos mértékkel mérve is az egyik legreprezentatívabb kiállítótér. Olyan esztétikai és építészeti adottságokkal rendelkezik, amelyek maximálisan alkalmasak nagyobb külföldi és magángyűjtemények befogadására, illetve hazai és nemzetközi kortárs művészeti projektek és művészek munkásságának bemutatására.

 

 

CÍM: 7626 Pécs, Felsővámház u. 52.

Telefon: +3672500351

E-mail:info@zsn.hu